Janus Pannonius Múzeum
Főoldal > Képző- és Iparművészet

Ahmet Güneştekin: Vasarely művészetében a színek ragadtak meg leginkább

„2014 óta számos nemzetközi kiállításon, biennálén vettem részt, de a most Pécsett megnyílt kiállítást tartom ezek közül a legjelentősebbnek” – fogalmaz Ahmet Güneştekin (1966) képzőművész, akinek Válasz és folytatás címmel nyílt eddigi legnagyobb, hazáján kívül rendezett gyűjteményes tárlata Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban, három helyszínen.

 

A Múzeum Galériában (Káptalan u. 4.) elhelyezett, vászonra festett olajképein túl a művész szőnyegeit és foltvarrásait, valamint Kütahyából származó kerámiáit is megcsodálhatjuk két másik kiállítóhelyen, a Vasarely és a Zsolnay Múzeumban.

 

– Többször említette, hogy Victor Vasarely stílusa, munkássága komoly inspirációt jelentett Önnek. Mi fogta meg a neves alkotó művészetében?
– A színek, s azok használata! Vasarely képes volt úgy megörökíteni a színeket, ahogy azok a természetben is léteznek. Ez nagyon könnyen rokonítható az én szemléletemhez. Ő is az op-art irányzat követője, akárcsak én. Magam is ugyanúgy többféle felületet és eszközt használok, és keresem az új lehetőségeket. S hogy még egy párhuzamot említsek: Vasarely hozzám hasonlóan a családi hátterét illetően éppúgy komoly hátrányokkal indult az életben.

 

– A kiállításon láthatunk olajképeket, kerámiákat, valamint szőnyegeket is. Először a témát választja ki, s ahhoz rendel anyagot, vagy éppen fordítva?
– Nincs megszilárdult eljárásom vagy módszerem erre vonatkozóan. Akad, hogy az ötlet születik meg először, s ahhoz társítom a felületet, az anyagot, máskor épp az anyag indít el bennem egy új gondolatot. Természetesen az szintén előfordul, hogy egy témát több anyag, felület használatával dolgozok fel, hiszen így a kifejezési eszközök lehetősége is tágabb.

 

– Hogyan tekint vissza a Janus Pannonius Múzeummal közös munkára? Mennyire elégedett a végeredménnyel, a kiállítással?
– Tökéletesen megvalósultak az elképzéseim, s elismeréssel tartozom a tárlat két kurátorának, barátaimnak, Kemal Orta és Sárkány József művészettörténészeknek. A pécsi kiállítás eddigi alkotói pályafutásom legjelentősebb állomása.

 

– A Múzeum Galériában több monumentális művét is megcsodálhatjuk. Kérem, avasson be az alkotási folyamatba! Mennyi idő alatt készül el egy ilyen olajkép, milyen módszerrel? Az ihlet a nagyobb múzsa vagy a határidő?
– Az alkotás folyamata egyértelműen összefügg a kreativitással. A létrehozandó műtárgy anyaga és a mérete nem jelent számomra korlátot. Ennél sokkal fontosabb az a folyamat, amely az ötlettől elvezet a megvalósulásig, tehát ahogy a gondolatot a műbe transzformálom. Annak ellenére, hogy a műveim nagyon pontosan megtervezettnek tűnnek, soha nincs előre leírt tervem az alkotáshoz.

 

– Közismert, hogy Ön egy ideig az isztambuli Mimar Sinan egyetem hallgatója volt, később azonban autodidakta művészként képezte tovább magát. Miért döntött így? Ennyire vágyott a szabadságra?
– Ötéves korom óta festek. A családom arra ösztönzött, hogy végezzem el az egyetemet, mert ez később fontos lesz a karrierépítésben. Az egyetemen azonban gyorsan felismertem, hogy nem nekem való. Nem szerettem a szabályokat, a kötöttségeket, emellett úgy éreztem, a felsőoktatás korlátozza a művészi érzést és szabadságot, holott a művészetnek szabadnak kell lennie. Dalí, Gauguin, Van Gogh, Picasso szintén nem végzett egyetemet. De említhetnénk Vasarelyt is, aki szabadiskolában tanult, majd Bortnyik Sándor „Műhelyében” folytatott elsősorban grafikai tanulmányokat. Később erre ő úgy emlékezett, hogy a párizsi emigráció éveiben ez a képzés mentette meg az életét, mert abban az időszakban sem munkája, sem pénze nem volt. Ráadásul ezek a tanulmányok indították el a művészi pályán.

 

– Magyarországon sokaknak van saját elképzelésük, képük Törökországról és Isztambulról. Milyen ma művészként ott élni, alkotni?
– Isztambul hatalmas, a legkülönfélébb kultúrákat ötvöző város, a keleti és a nyugati civilizáció találkozási pontja. Éppen ezért, aki ott él, semmiben nem érezhet korlátozást. Teljes mértékben szabadnak érzem magam, senki nem akadályoz a terveim megvalósításában. A műtermem olyan, mint egy kisebb múzeum. Semmilyen késztetést nem érzek arra, hogy Londonba vagy New York-ba költözzem, hiszen Isztambul atmoszférája, hangulata, varázsa tökéletes hátteret ad a munkámhoz.

Almenü

Múzeum főoldal

Hírek

Állandó kiállítások

Időszaki kiállítások

Programok

Múzeumpedagógia

Szakmai oldalak

Keresem:

Kövess bennünket!

Kapcsolat:

Janus Pannonius Múzeum

7621 Pécs, Káptalan u. 5.

Tel: +36 72/514-040

Fax: +36 72/514-042

honlap: www.jpm.hu

e-mail: jpm@jpm.hu,

bmmijpm@gmail.com

facebook: www.facebook.com/bmmi.jpm

térkép: Google maps

twitter: twitter.com/#!/JPMuzeum

youtube: www.youtube.com/user/avarin1