Janus Pannonius Múzeum

Mai programok

Képző- és Iparművészet

ÁLTALÁNOS PROGRAMNAPTÁR

2013-11-11 19:32:00

Múzeumpedagógia (Képző- és iparművészet)

2018-01-04 23:47:00

Arczok és láthatárok – 19. századi magyar festészet a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből

2018-05-04 12:49:00

Kép és öltözet – 19. századi divatlapok a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből

2018-06-14 11:00:00

Természettudomány

ÁLTALÁNOS PROGRAMNAPTÁR

2013-11-11 19:59:00

Múzeumpedagógia (természettudomány)

2018-01-04 23:49:00

3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva

2018-05-30 08:58:00

Várostörténet

ÁLTALÁNOS PROGRAMNAPTÁR

2013-11-11 19:59:00

Kovács Béla Emlékház

2018-02-16 21:26:00

A háború pillangói – Érosz a Nagy Háborúban

2018-03-20 12:34:00

Néprajz

ÁLTALÁNOS PROGRAMNAPTÁR

2013-11-11 20:00:00

Múzeumpedagógia (néprajz)

2018-01-04 23:51:00

Mindig nyíló virágok

2018-02-13 11:19:00

Régészet

Sopianae – Baranya római kori leletei – állandó régészeti kiállítás

2015-04-13 11:59:00

Múzeumpedagógia (régészet)

2018-01-04 23:52:00

Puszták aranya – a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai Pécsett

2018-04-26 17:20:00

Programok

Régészet

Kincsek a Nílus partjáról - Túlvilági utazás az ókori Egyiptomban

2017-03-31 12:36 ... 2018-01-15 00:00 |


MEGHOSSZABBÍTVA!!!!


A TÁRLAT 2018. JANUÁR 15-ÉIG LÁTOGATHATÓ!


2017. ÁPRILIS 5 – 2017. OKTÓBER 31.


Csontváry Múzeum (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) és Múzeum Galéria (Pécs, Káptalan u. 4.)


Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között


2015 és 2017 között a Szépművészet Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye több vidéki helyszínen rendez időszaki kiállításokat a jelenleg zárva tartó állandó kiállítás anyagából. A tematikus felosztás alapja az a három alapvető csoport, amely az ókori egyiptomi világnézet szerint az univerzumot (a földet, az eget és az alvilágot) benépesítette. Az egyiptomiak ugyan világosan megkülönböztették egymástól a három szférát, az emberek, az istenek és a halottak világát, azonban korántsem tekintették őket egymástól elzárt világoknak. Az ókori egyiptomi elképzelések szerint számos átjárás és kommunikációs csatorna létezett közöttük.

 

Kommunikáció az emberi és isteni világ között

 

A kiállítás egyik része (Csontváry Múzeum, Janus Pannonius u. 11.) az emberek és az istenek világát, valamint a közöttük zajló kommunikáció lehetőségeit mutatja be. E kommunikáció központi alakja az uralkodó, aki isteni származásánál fogva közvetítő volt a halandók és az isten szféra között. Egyiptom lakói számára az ő személye volt a záloga a békének és a jólétnek, az istenek pedig azt várták tőle, hogy az általuk létrehozott világrendet segítsen fenntartani (vagyis folyamatosan újjáteremteni) a földön.

 

Az uralkodó környezetét alkotó és az állami adminisztrációt vezető előkelők világának emlékeit szobrok és hieroglif feliratos sztélék mutatják be. A szobrokon és a sztélék domborműves ábrázolásain jól tanulmányozhatók az egyiptomi művészet legfontosabb ábrázolási szabályai.

 

A hieroglif írás szintén felfogható az emberi világ (legalábbis az elit körébe tartozó írástudók) és az istenek közötti kommunikáció egyik csatornájaként, hiszen a hieroglif jeleket az egyiptomi elképzelés szerint az istenek hozták létre, megalkotva az ábrázolt lény, tárgy vagy fogalom ideális képét. A kiállítás ezen részében a templomok hétköznapi emberektől elzárt világa elevenedik meg, ahová csak az uralkodó vagy az őt képviselő papok léphettek be, hogy elvégezzék a szükséges szertartásokat. Az istenek megjelenési formái (szobrok és a kultuszhoz kapcsolható állatmúmiák) mellett a kiállítás a rituálékban, vagyis az istenekkel való kommunikáció során használt, az istenek megbékítésére és a világrend helyreállítására, újrateremtésére szolgáló gazdag szimbolikájú rituális hangszert, a szisztrumot állítja a középpontba.

 

Halál: a földi élet és az újjászületés kapuja

 

A halál az egyiptomiak számára csupán a földi élet és az újjászületés közötti átmenet egyik állomása, kapuja volt. A kiállítás második része (Múzeum Galéria, Káptalan u. 4.) a halottak birodalmát mutatja be, amelynek ura az ókori Egyiptom egyik legfontosabb istene, a túlvilág királya, Ozirisz. A mitikus történet szerint a bátyja, Széth isten által meggyilkolt Ozirisz volt az első, akinek a testén a sakálfejű Anubisz elvégezte a mumifikálás és a „szájmegnyitás” szertartásait, Ozirisz hitvese, Izisz és nővére, Nephthüsz istennő varázsereje pedig új életre keltette őt.

 

Az egyiptomi túlvilághit szerint haláluk után Oziriszhez hasonlóan az emberek is isteni lényekké válva születhettek újjá, amennyiben a túlvilági bíróság méltónak ítélte őket rá. A halál utáni újjászületésig azonban a halott lelkének hosszú, veszélyekkel teli vándorutat kellett megtennie, amelyen túlvilági isteni segítők kísérték végig.

 

A korszak baranyai emlékei

 

A kiállításhoz kapcsolódóan a Janus Pannonius Múzeum páratlan régészeti anyagából bemutatjuk Baranya megye területének ókori Egyiptommal egyidős bronz- és vaskori régészeti emlékeit is. A reprezentatív anyag betekintést enged majd három évezred gazdag tárgyi kultúrájába, mely az egykor itt élt népek megismerésének egyedüli forrása.

 

A KINCSEK A NÍLUS PARTJÁRÓL C. KIÁLLÍTÁS KEDVEZMÉNYES JEGYÁRAI 2017. OKTÓBER 1-JÉTŐL


Kombinált:
Egyiptomi kiállítás 2 helyszíne + Csontváry Múzeum + Trichora kiállítás: 2000 Ft/fő


Egyiptomi kiállítás:
2 helyszín:
1500 Ft/fő, kedvezményes: 750 Ft/fő


1 helyszín:
Csontváry M. épületében: 900 Ft/fő
Múzeum Galériában: 500 Ft/fő
Családi jegy: 3500 Ft
Csoportos jegy: (15 fő fölött) 700 Ft/fő

RSS

Twitter

YouTube

Google Maps

Hírlevél

Videótár

Keresem:

Kövess bennünket!

Kapcsolat:

Janus Pannonius Múzeum

7621 Pécs, Káptalan u. 5.

Tel: +36 72/514-040

Fax: +36 72/514-042

honlap: www.jpm.hu

e-mail: jpm@jpm.hu,

bmmijpm@gmail.com

facebook: www.facebook.com/bmmi.jpm

térkép: Google maps

twitter: twitter.com/#!/JPMuzeum

youtube: www.youtube.com/user/avarin1