Janus Pannonius Múzeum
Főoldal > Várostörténet

Játszd el magad! – színház a múzeumban

Ebben a félévben, szeptember óta zajlik a Janus Pannonius Múzeum Játszd el magad! című mintaprojektje, amelyben a Pécsváradi Vár, valamint egy pécsi és három pécsváradi nevelési, oktatási intézmény vesz részt. A cél, hogy a drámapedagógiai módszereket alkalmazó foglalkozássorozat újdonságot adjon, a kidolgozott és kipróbált programok, módszerek más muzeális, illetve köznevelési intézmény számára is hasznosíthatóak legyenek.

 

A szentendrei székhelyű Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek elnevezésű projektje keretében országszerte 19 muzeális intézményt kért fel modern múzeumi interpretációs módszerek kidolgozására. Köztük van a pécsi Várostörténeti Múzeum, amely a társadalmilag hátrányos helyzetű gyermekek múzeumi eszközökkel történő kompetenciafejlesztését is feladatul tűzte ki. A JPM mintaprojektjében a pécsi Bártfa Utcai Általános Iskola, valamint három pécsváradi oktatási intézmény, a Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola, a II. Béla Szakközépiskola, illetve az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vesz részt.

 

A 2017 szeptemberében indult mintaprojekt minden résztvevő csoport számára hat alkalomból áll, így összesen harminc foglalkozásra kerül sor. November 8-án a JPM Történeti Osztályán (a múzeum állandó kiállításának teret adó egykori tímárházban) folytatódott a mintaprojekt. Ezúttal a Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ötödikes tanulói érkeztek a foglalkozásra a lehető legnagyobb lelkesedéssel.

 

Intézményünk igazgatóhelyettese javasolta, hogy vegyünk részt ebben a projektben. Egyáltalán nem gondoltam, hogy ilyen nagyszerűek lesznek ezek a foglalkozások és azt sem, hogy a gyerekek ennyire együttműködően viselkednek” – mondja Dénes Dóra, a csoportot kísérő magyartanár, osztályfőnök. „A tanulók mindig izgatottan várják a következő alkalmat, és nagyon fegyelmezettek, még jobban, mint a tantermi foglalkozáson. Kiválóan egymásra tudnak hangolódni. Persze örülnek annak is, hogy kimozdulhatnak egy kicsit az iskolából. Kár, hogy nincs benne a tantervben a múzeumi látogatás, s az ehhez kapcsolódó ismeretanyag, holott ilyen játékos formában – az érzékekre, érzékszervekre hatva – könnyen meg lehetne szerettetni ezt a közeget a gyerekekkel. Otthon elmesélik az élményeiket a szüleiknek, és lehet, hogy később a család már együtt látogatja meg a kiállítást.

 

A Keret Alkotó Csoport (Bognár Csaba és Hoffmanné Toldi Ildikó) drámapedagógiára, improvizációra épülő színházi előadásokat rendeznek. A Janus Pannonius Múzeum felkérésére a KACS tagjai vezetik a múzeumpedagógiai foglalkozásokat.

 

Arra az elvre építünk, hogy először saját magunkat ismerjük meg jobban és tudjunk jobban kapcsolódni a személyiségünkhöz, emiatt aztán a társainkhoz, majd a minket körülvevő világhoz is könnyebben, jobban tudunk viszonyulni. Ezek az interakciók egymást erősítve fejtik ki hatásukat” – fogalmaz Bognár Csaba. Hozzáteszi: a foglalkozásaik 70%-ban élményt kínálnak, amelyet a részvevők elsősorban a kommunikációban, a konfliktuskezelésben és a társas kooperációban tudnak hasznosítani. A fennmaradó 30% a múzeumi környezetre épül.

 

A gyerekek egyes múzeumi tárgyakat meg is érinthetnek és régi ruhadarabok másolatait ölthetik fel magukra, ezáltal (helyi) identitásuk erősödik, ismeretanyaguk bővül. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerep jut a közösen megszerzett tudásnak. A játékos drámapedagógiai foglalkozások természetesen sok tapasztalattal szolgálnak a Keret Alkotó Csoport számára is. Jövőre a Múzeumok Éjszakája eseménysorában egy nagyobb volumenű program keretében mutatnák be a Felsőmalom utcai tímárház minden szegletét.

 

A foglalkozás végén a részvevőket arra kérik, meséljenek arról, jól érezték-e magukat, illetve jelöljék meg, melyik feladat vagy programelem tetszett a legjobban. A KACS alkotói e visszajelzésekből is leszűrik a tapasztalatokat, hiszen ezek egyrészt megerősítik, hogy az előre eltervezett program beváltotta a hozzá fűzött reményeket, másrészt jól megmutatják, melyik részelem, játékos forma alkalmas leginkább az ismeretátadásra.

 

A mintaprojekt egyik feladata, hogy a jövő pedagógusait is megismertesse a történelemtanításban alkalmazható színházi, drámapedagógiai módszerekkel. A JPM felkérésére a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszéke a projekthez kapcsolódó kurzust indított, így hallgatók is minden alkalommal részt vesznek a múzeumi foglalkozásokon.

 

Természetesen tartunk megbeszélést a foglalkozások előtt, de ez nem jelent pontos forgatókönyvet, így a játékok sorrendje minket is meglepetésként ér. Nem is leendő tanárokként, hanem ugyanolyan részvevőkként ülünk a foglalkozásokon, mint a gyerekek” – meséli Bathó Fruzsina, aki angol-történelem szakos tanárnak készül, és kiemelten érdekli a drámapedagógia. Úgy véli, a Keret Alkotó Csoport foglalkozásai már csak azért is rendkívül fontosak, mert az egyetemi képzés keretében a hallgatóknak nem sok lehetőségük nyílik gyermekekkel találkozni és közvetlen kapcsolatot teremteni.

 

Rédli Mátyás történelem-pedagógia, valamint testnevelés szakon végzett. Már gyakorló tanár, de tanársegédként részt vesz a történelem szakos hallgatók módszertani oktatásában is. „A pedagógiai módszereket tanulom, lesem, és persze felidézem, hiszen ezek közül többet magam is tanultam korábban. A számomra teljesen új és izgalmas drámapedagógiai terület pedig teljesen alkalmasnak tűnik egy történelmi élethelyzet bemutatására.

 

Tóth Viktória mindig is kiemelten érdeklődött a drámapedagógia iránt. A szintén angol-történelem szakos hallgató diákkorában számos esetben vett részt ilyen foglalkozásokon, amelyeket maradandó élményként őriz. „Szituációs játékokkal, interaktívan érdekessé lehet tenni olyan tárgyakat is, amelyek a hagyományos módszerekkel sokak számára érdektelenek maradnak. Nagyon élvezem az összes foglalkozást, és szívvel-lélekkel igyekszem részt venni ezekben. Odafigyelek arra, hogy minden gyerek kapjon lehetőséget, senki ne szoruljon ki egyetlen játékos feladatból sem. Már most tudom, hogy melyik drámapedagógiai elemet fogom én magam is alkalmazni, ha már végeztem az egyetemen, és tanítok.

 

Bosák Levente tanársegéd az egyetemen, de általános iskolában is tanít. Szeretné, ha önmagára jobban odafigyelve és a diákok visszajelzéseire építve a tanári szerepében tovább tudna lépni.

 

Miért gondolja a muzeológus, hogy drámapedagógiai módszerekkel hatékonyabban megismertethető a történeti gyűjtemény? „Színházi eszközökkel élményszerűen fedezhető fel a pécsi Tímárháznak és környezetének, a Malomszegnek a története. Az épület udvara és helyiségei, illetve maga a kiállítás kiváló kulisszaként szolgál egy-egy színházi jelenet számára. Műtárgygyűjteményünkből válogatva ezekhez olyan kellékeket rendelhetünk, amelyek funkcióit a gyerekeknek először meg kell fejteniük. Viseletmásolataink felöltésével a gyerekek olyan emberek bőrébe bújnak, akikről források alapján tudjuk, hogy valaha ezen a telken, a Derfliben éltek és dolgoztak, pl. a tímármester, a segédek, a gazdasszony, a vendéglős. Mentorált muzeális intézményként azért választottuk a Pécsváradi Várat, mert ezek az adottságok ott is érvényesülnek az épület és a kiállított tárgyak tekintetében egyaránt” – véli Pásztor Andrea, a Janus Pannonius Múzeum történész-muzeológusa, a projekt koordinátora.

 

A pécsi tímárház után a foglalkozások a Pécsváradi Várban folytatódnak egészen december közepéig.

Almenü

Múzeum főoldal

Hírek

Állandó kiállítások

Időszaki kiállítások

Programok

Múzeumpedagógia

Szakmai oldalak

Extra menüpont

Keresem:

Kövess bennünket!

Kapcsolat:

Janus Pannonius Múzeum

7621 Pécs, Káptalan u. 5.

Tel: +36 72/514-040

Fax: +36 72/514-042

honlap: www.jpm.hu

e-mail: jpm@jpm.hu,

bmmijpm@gmail.com

facebook: www.facebook.com/bmmi.jpm

térkép: Google maps

twitter: twitter.com/#!/JPMuzeum

youtube: www.youtube.com/user/avarin1