Janus Pannonius Múzeum
Főoldal > Természettudomány

Baranyai tájakon - a Mecsek, a Villányi-hegység és a Dráva mente élővilágából

A Baranyi tájakon kiállításrészben a Mecsek, a Villányi-hegység és Dráva mente természetes élőhelyeinek állat- és növényvilágát, ritkaságait mutatjuk be.

2010. januártól a kiállításrész felújítva tekinthető meg. 

 

Mecsek erdeiről

A Mecsek növényzete a változatos domborzati, geológiai és mikroklimatikus viszonyoknak megfelelően rendkívül változatos. Különlegessége, hogy számos, déli elterjedésű, szubmediterrán, balkáni növény egyedül itt él hazánkban.


A Mecsek alacsony hegység, ezért a tetőket és a kevésbé meredek déli lejtőket cseres-tölgyesek foglalják el, míg a meredekebb déli lejtőkön molyhos-tölgyes szálerdők és bokorerdők veszik át helyüket. Utóbbiakban a molyhos tölgy, kocsánytalan tölgy, csertölgy, virágos kőris alkotta lombkorona alatt dús cserjeszint, és virágokban gazdag aljnövényzet jellemző. A cserjék közül, a lombfakadás előtt virágzó húsos som elsőként öltözteti sárgába a déli hegyoldalakat, de a fagyal, az egybibés galagonya, és az ostorménfa is igen gyakoriak. A szubmediterrán jelleg a fákra, bokrokra felkapaszkodó liánok tömegében is megnyilvánul. A gazdagon virágzó jerikói lonc, és a - piros bogyóival még késő ősszel is díszes - pirítógyökér jellemző, balkáni fajok. Ezekben az erdőkben él - de az országban kizárólag csak a Keleti-Mecsek területén - a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. Káprázatos látvány, amikor hatalmas bíbor virágai kinyílnak a tölgyesek aljában.


A gyertyános-tölgyeseket és a bükkösöket a sziklás erodálódó talajú területeken, gerincek, csúcsok közelében sziklaerdők váltják fel, míg a mély szakadékszerű völgyekben szurdokerdők. A sekély sziklás talajt, a mozgó kőtörmeléket, és a szurdokvölgyekben a hűvös, párás mikroklímát – a mostoha körülményeket a fák közül a nagylevelű- és az ezüsthárs, a hegyi- és a korai juhar, a magas kőris és a hegyi szil viseli el leginkább. A kopár sziklákon és a kidőlt, korhadó fákon mohák, zuzmók és páfrányok tömege élhet: édesgyökerű páfrány, hólyagpáfrány, aranyos- és kövi fodorka; a szurdokvölgyekben gímpáfrány, díszes- és karéjos vesepáfrány. A lila virágú erdei holdviola, melynek termése a „júdáspénz” ugyancsak a szurdokerdőket kedveli.

 

A déli lejtőkön, a legmeredekebb, sziklás területeken sziklagyepek, sztyepprétek élnek, melyek legszebbek a pécsi Mecsekben, a Misinán és a Tubesen. A sziklák között kora tavasztól késő őszig hihetetlen virágpompa fogadja az arra járót. Tarka nőszirom, nagyezerjófű, vitézvirág, erdei borkóró, majomkosbor, sugaras zsoltina, fénylő zsoltina, és a baranyai peremizs csak néhány név a gazdagságból.


A gyertyános-tölgyesek és bükkösök az északi lejtőket borítják. Aljnövényzetük tavasszal különösen gazdag. Már lombfakadás előtt virágzik a dél-dunántúli erdők kankalinja, a szártalan kankalin, és vele együtt a lila virágú májvirág is. A tavaszi aljnövényzet dekoratív tagjai a bogláros szellőrózsa, a tavaszi csillagvirág, a galambvirág, és a ritka olasz müge is. A pécsiek kedvence az illatos hunyor gyakori faj, és sokfelé látni a szúrós csodabogyó alacsony bokrait is. Az erdők a legszebbek viszont akkor, amikor kivirágzik a medvehagyma. Ahol megjelenik ott egyeduralkodó hatalmas területeken.

 

A Mecsek gazdag állatvilágából – bár a választás elég nehéz – meg kell említeni a vak bolharákot, mely csak az abaligeti barlangi patakokban él. A barlangok több ritka denevérnek is pihenő- és telelőhelyet biztosítanak. A madárdaltól hangos erdőkben a gyakori fajok mellett, fekete harkályt, kék galambot vagy kis poszátát is láthatunk a ritkaságok közül. A patakok mentén hegyi billegető keresgél. A ragadozók közül békászó sas és réti sas költ a háborítatlan erdőkben. A völgyek tocsogós rétjein a fokozottan védett haris hangja is hallható. A ritka madarak iránt érdeklődők sövénysármányt és kerti sármányt is láthatnak.


Virtuális kiállítás

A képre kattintva, megtekinthető az interaktív gömbpanoráma. 


Természettudományi Múzeum

 

 

Csatolt oldalak:

 

VILLÁNYI-HEGYSÉG

A Dráva síkjából kiemelkedő Villányi-hegység magasabb bércei közül talán a legendás Tenkes és a Szársomlyó-hegy, legismertebbek. 

>>>


ÁRTEREK ÉLŐVILÁGA

A Dráva és a Duna ártere egykor összefüggő, igazi vadvízország volt. Hatalmas szlavon tölgyeikről híres erdők borították, folyókanyarok és lefűződött holtágak tarkították, mocsarakkal, lápokkal.

>>>



Almenü

Múzeum főoldal

Hírek

Állandó kiállítások

Időszaki kiállítások

Programok

Múzeumpedagógia

Szakmai oldalak

Keresem:

Kövess bennünket!

Kapcsolat:

Janus Pannonius Múzeum

7621 Pécs, Káptalan u. 5.

Tel: +36 72/514-040

Fax: +36 72/514-042

honlap: www.jpm.hu

e-mail: jpm@jpm.hu,

bmmijpm@gmail.com

facebook: www.facebook.com/bmmi.jpm

térkép: Google maps

twitter: twitter.com/#!/JPMuzeum

youtube: www.youtube.com/user/avarin1