Janus Pannonius Múzeum
Főoldal > Képző- és Iparművészet

Elhunyt Nádor Katalin

2018. február 5-én elhunyt Nádor Katalin, a Janus Pannonius Múzeum egykori legendás fotográfusa.

 

Nádor Katalin (1938-2018) édesanyja mellett, aki Budapesten Pécsi József fotóművész tanítványaként tette le a mestervizsgát, ismerkedett meg a fényképész szakmával Bonyhádon. (Édesapjának, Nádor Jánosnak, a Magyar Királyi Honvédség egykori ezredesének családtagjai számára 1948 után az egyedüli megélhetési és tanulási lehetőségként kínálkozott a fényképezés.)

 

A bonyhádi tanulóéveket követően 1961-től az 1990-es évekig dolgozott a Janus Pannonius Múzeumban. Munkássága munkaköri feladatain túl a fényképezés történetének és gyakorlatának szinte minden ágát megjeleníti, a különböző múzeumi eseményeket – kiállítás-megnyitókat, leletmentéseket, terepmunkákat, vagy műterem-látogatásokat – narratív fényképsorozatokon megörökítő riportfotóktól a szakmai igényesség öntudatával és alázatos szerénységgel készített műtárgyfotókig, illetve mindezek inspirációjából, valamint a Pécsi Műhely tagjaival való alkotótársi kapcsolatból született absztrakt fotóművészeti kísérletekig. 

 

Nádor Katalin fényképei – André Malraux teóriájának jegyében – a pécsi múzeum képzeletbeli múzeumát hozták létre. 1970-ben Pécsett, majd 1971-ben Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában nyílt kiállítása „Évezredek plasztikái” címmel. Ezek a fotók a képzőművészet, a régészet és a néprajz alkotásait, a művek anyagszerűségét és a részletek árnyalatainak plasztikai hatását hangsúlyozva a szobrászat esztétikumával, a fekete-fehér fényképezés egynemű közegében egységesítik fiktív stílustörténeti képmúzeummá.


A Pécsi Műhely tagjaival az 1970-es években közvetlen munkakapcsolatban volt, s számos performansz, fotóakció és konceptuális mű fényképes dokumentációja Nádor Katalin nevéhez fűződik. Ficzek Ferenc „Léptékváltása”, Halász Károly „Privát adása” vagy Pinczehelyi Sándor „Sarló és kalapácsa” az ő fotóinak nézőpontjából látszik, s innen került át az alkotók révén a műalkotás kontextusába.

 

1973-ban a Pécsi Műhellyel ő is részt vett a magyar neoavantgárd demonstratív bemutatkozásán, a balatonboglári kápolnatárlaton, melyet később politikai akciónak minősítve államilag betiltottak. Balatonbogláron a kiállítások rendezésének eseményfotói és a műtárgyfotók mellett saját absztrakt, Moholy-Nagy és Gyarmathy Tihamér inspirálta, de egyéni technikával létrehozott fotóművészeti alkotásaival mint kiállító művész is szerepelt.

 

Ezeket a műveit – minden művészi allűr, „lidérces messze fény” nélkül – múzeumi munkája melléktermékének, kikapcsolódásként folytatott, szabadidős elfoglaltságnak tekintette, ezért is nevezte összefoglaló névvel „Játékoknak”, mintegy munka és művészet viszonyát is játékosan értelmezve. Pepecselések ezek a képek a fénykép művészi lehetőségeivel, ugyanazzal a koncentrált, ráérős figyelemmel megalkotva, mellyel fotóin egy-egy múzeumi műtárgy optimális láthatóságát is rögzítette.

 

(S itt e sorok írója immár az emlékezés derűjével gondol azokra a hosszadalmas műtárgyfotózásokra az 1980-as évek végén, melyeken tárgymozgató gyűjteménykezelőként vett részt akkor cseppet sem ugyanazzal a nyugalommal mint a legjobb nézőpontot próbálgató, a lámpákat, a megvilágítást állítgató, „izgatott türelmű” Nádor Katalin, a fotográfus.)

 

Merthogy Kata egyike volt azoknak, akiknek a múzeum még nemcsak egy munkahely volt, hanem egy teljes, az egész személyiségét jellemző életforma, s ez a szabadidejét is meghatározta. Műtárgyfotóinak és művészi fotóinak, munkát és szabadidőt nem polarizáló viszonya illusztrálja ezt az „idejétmúlt” mentalitást, melynél – Lewis Mumford szerint – a szabadidő valamikor nem a munkától való szabadságot jelentette, ahogy a mi mai kultúránk értelmezi, hanem a munkán „belüli” – a munka örömteli felelősségében lévő – szabadságot.


A Janus Pannonius Múzeum Nádor Katalin emléke előtt tisztelegve, s egyúttal saját történeti identitását ápolva a közeljövőben több, az életművet különböző összefüggésekben bemutató kiállítást tervez.

 

Szia Kata, nyugodj békében!

 

Nagy András
muzeológus

Almenü

Múzeum főoldal

Hírek

Állandó kiállítások

Időszaki kiállítások

Programok

Múzeumpedagógia

Szakmai oldalak

Keresem:

Kövess bennünket!

Kapcsolat:

Janus Pannonius Múzeum

7621 Pécs, Káptalan u. 5.

Tel: +36 72/514-040

Fax: +36 72/514-042

honlap: www.jpm.hu

e-mail: jpm@jpm.hu,

bmmijpm@gmail.com

facebook: www.facebook.com/bmmi.jpm

térkép: Google maps

twitter: twitter.com/#!/JPMuzeum

youtube: www.youtube.com/user/avarin1